Etikai kódex

A MAGYAR INGATLANKÖZVETÍTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK (MIOSZ)

ETIKAI SZABÁLYZATA

2014

1.a.      Ingatlanközvetítő a rábízott ügyben csak írásban kötött megbízási szerződés alapján járhat el. Tartozik az általa közvetített ingatlant alaposan megtekinteni, annak 90 napnál nem régebbi tulajdoni lapját megismerni.

1.b.      A közvetítő csak valós információkat adhat, általa ismert tényeket – melyek a vevői érdekeket egyébként sértenék – nem hallgathat el.

1.c.      Az ingatlanközvetítő – ügyfele érdekeit képviselve – tartozik a megbízója számára a legkedvezőbb adás/vételi árat elérni, ügyfele méltányos érdekeit jogszerű eszközökkel védelmezni.

1.d.     Ingatlanközvetítő ugyanarra az ingatlanra vonatkozóan egynél több ügyféltől ellenszolgáltatást abban az esetben fogadhat el, amennyiben erről mindkét felet előzetesen tájékoztatta.

II.     Az ingatlanközvetítő (-forgalmazó) köteles lelkiismeretesen és szakszerűen eljárni,

a. szóban, írásban vállalt kötelezettségeit teljesíteni, 

b. jóhiszemű, jó szándékú üzleti magatartást tanúsítani, 

c. tevékenységét a társirodákkal a kölcsönös együttműködésszellemében folytatni, amennyiben működési modellje és üzletvitele ezt megengedi – amellett, hogy megbízásai más ingatlanközvetítőkkel való megosztásáról saját hatáskörben dönt.

d. a munkája végzéséhez szükséges keresleti és kínálati adatbázisát naprakész állapotban tartani. Az adatbázis csak valós adatokra épülhet (nem tartalmazhat hamis adatokat, illetve nem aktuális adatokat),

e. alkalmazottait, más munkavállalóit, vagy a bármilyen jogcímen vele együttműködőket méltányosan és igazságosan foglalkoztatni,

f. gondosan kell eljárnia a megbízásban közreműködő partnerek, al-, illetve társvállalkozók kiválasztásánál, mivel a hanyag és felelőtlen munkavégzésük az ingatlanügylet eredménytelenségéhez, illetve az ingatlanvállalkozó jó hírnevének az elvesztéséhez vezet (célszerű a munkamegosztásra vonatkozó megállapodásban a felelősségüket és kötelmeiket kikötni, illetve a kamarai regisztrációjukat és az etikai kódex rájuk történő alkalmazását is kezdeményezni),

g. megbízhatóan viselkedni, ingatlanügyleteket intézni, ezek során a lényeges körülményekre, esetleges következményekre az ügyfelek figyelmét felhívni,

h. megbízók és egyéb ügyfelek igényeit jogszerűen kielégíteni és elégedettségüket megszerezni,

i. az ingatlanközvetítő, – forgalmazó munka során mindig tiszteletben tartani ügyfél oldali és szakmai érdekeket, a természeti és társadalmi környezet védelmét,

j. az ingatlanközvetítő csak olyan ingatlant hirdethet, amelyre írásos, érvényes, a megbízó részéről vissza nem vont megbízási szerződése van, és amely ingatlan szabadon értékesíthető (nem került eladásra, foglalózásra, nincsen felfüggesztve stb.), kivéve, ha tőle független technikai okokból adódik a probléma,

k. az ingatlanközvetítő csak valós tartalommal hirdethet, nem használhat más ingatlan- közvetítők által készített képeket, alaprajzokat stb., kivéve, ha azok használatára a jogosult harmadik személy felhatalmazta,

l. az ingatlanközvetítő csak a megbízásban szereplő (irány) áron hirdetheti az ingatlant, attól csak a megbízó előzetes hozzájárulásával térhet el.

III.1.a.     Amennyiben az ingatlanközvetítő a saját maga által felvett ingatlanra vonatkozó megbízásra ún. saját vevőt közvetít, úgy eljárása során köteles mindkét ügyfelével szemben etikusan eljárni, a szükséges információkat részükre megadni, és arra törekedni, hogy az ügylet az aktuális piaci körülményeknek megfelelően mindkét ügyfél számára kedvezően záruljon.

Elfogadhatatlan az a magatartás, amikor az ingatlanközvetítő bennfentes információkkal visszaélve, megbízója hátrányára bármilyen díjat elfogad a másik féltől (pl. jelentősebb vételár engedmény eléréséért cserébe a vevőtől előre meg nem határozott díjat kér).

III.1.b.     Megengedhetetlen a megfelelő felkészültség, szakképzettség, működési engedély és szakértelem nélkül vállalt szerződés és munkavégzés, a kontár módra, szakszerűtlenül, rossz minőségben, az elvárható szakmai gyakorlat nélkül végzett teljesítés, még akkor is, ha az, vagy más szerződéses feltétel erre engedne következtetni.

III.1.c.     Nem lehet olyan megbízást elvállalni, amelynek elvégzéséhez szükséges valamennyi adminisztratív, engedélyezési és más jogi feltételek nem állnak rendelkezésre mind az ingatlan, mind a személyi feltételek tekintetében.

III.1.d.     Elfogadhatatlanak minősül minden illegális tevékenység, beleértve az engedélyt vagy szerződést.

III.1.e.     Nem tisztességes a piac illegális szereplőivel, engedély nélküli ingatlanforgalmazókkal, közvetítőkkel megállapodásokat kötni, illetve ilyen vállalkozásokkal együttműködési kapcsolatokat kialakítani, fenntartani, részükre szakmai adatszolgáltatásokat adni, velük szakmai együttműködést létesíteni.

III.1.f.     Nem fogadható el az a magatartási gyakorlat, amikor közös együttműködés során az egyik ingatlaniroda kihagyja a közreműködő másik felet a felvett közvetítői vagy egyéb díj arányos felosztásából, úgy kezelve az ingatlanügyletet, mintha kizárólagosan csak ő teljesítette volna.

III.1.g.     Közös teljesítésű munkák esetében kötelező az előzetes megállapodás a munka- és vállalási díj felosztása és egyéb feltételei vonatkozásában.

III.2.a.      A megbízások megkötését megelőzően a szükséges tájékoztatások megadása és a megbízást megkötő ingatlanközvetítő saját szolgáltatásában elérhető lehetséges alternatívák ismertetése szükséges.

III.2.b.     Az irodák által teljesített megbízások iratanyagai, mint például értékbecslések, szakvélemények, adatlapok, hirdetések, logó stb. nem tartalmazhatnak olyan utalást, kitételt, hivatkozást, amelyek megtévesztők, illetve összetéveszthetőek más ingatlaniroda tevékenységével.

III.2.c.     Az ingatlanközvetítőnek az ügyfelek megfelelő tájékoztatása érdekében a megbízás megkötése és a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt tájékoztatnia kell az ügyfeleket, hogy a szolgáltatás igénybevételével milyen esetben és milyen mértékű díjfizetést vállalnak. Ezt egyértelműen fel kell tüntetni a megbízási szerződésben.

III.3.a.     Az ügyfelekkel való kapcsolatokban figyelembe kell venni a kölcsönös érdekeket és lehetőségeket, és azokat méltányolni kell. Miután az ügyfelek vannak a leginkább kitéve az erőfölény alkalmazás veszélyeinek, ezért az ő érdekükben várható el leginkább ennek etikus megelőzése. Ezek többnyire tisztességtelen műveletek, mint a megvesztegetés, a személyre szóló és állami szervezet elől eltitkolt visszatérítés vagy juttatások, illetve ezek kísérlete. Az ingatlanirodák ezeket a lehetőségeket nem fogadhatják el, és alkalmazottaikat is erre kell utasítaniuk.

III.3.b.     Tilos közületi megbízók ügyintézőinek megvesztegetése oly módon, hogy az ingatlanügylet intézése, megvalósulása során értékes személyi ajándékot, pénzt vagy más előnyt kapjanak azért, hogy értékesítés vagy ingatlanhasznosítás a piaci árszintnél jóval alacsonyabb árszinten realizálódjon, biztosítva ezzel a vásárló, bérbevevő, vagy képviseletében eljáró indokolatlan anyagi előnyét, részesedését.

III.3.c.     Félrevezetésnek, tisztességtelen cselekménynek tekinthető, ha az ingatlanügylet szakmai résztvevői az adás-vételi, vagy hasznosítási ügylet megvalósulásához lényeges információkat, mint például pénzügyi fedezet hiánya, ingatlant terhelő jelzálog, egyéb korlátozások, használatbavétel reális időpontja stb. vonatkozásában eltitkolnak.

III.4.a.     Az üzleti partnerekre vonatkozó – a kétoldalú ügyletek során nyert információkat – üzleti titokként kell kezelni, azokat harmadik fél számára nem lehet kiadni, kivéve olyan formában, mely nem teszi lehetővé a partner és / vagy az ügylet beazonosíthatóságát és megfelel a hatályos adat- és információkezelési szabályoknak (pl. olyan adatnyerések, melyek statisztikai célokra, elemzésekhez szükségesek). Fentiek alól kivételt képez, ha a törvény erre a szolgáltatót kötelezi.

III.4.b.     Üzleti titkok alá tartoznak az adás-vételi, bérbeadási ügyletek résztvevőinek személyi adatai, értékesítési árai, bérbeadási díjai stb. adatai, illetve az ügylet során bármilyen egyéb, az üzlet mivoltát érintő információ, nem tekintve a III.4. a) pont szerint meghatározott kivételeket.

III.4.c.     Az üzleti tárgyalások, vagy más üzleti kapcsolatok révén megszerzett titkokat csak a két fél közötti kapcsolatokban, és csak arra a célra indokolt felhasználni, amire azokat bekérték – nem tekintve az e szabályzat szerint meghatározott kivételeket.

III.5.a.     Tilos más ingatlaniroda, vagy megbízó jó hírét, hírnevét, hitelképességét, üzleti megbízhatóságát, fizetési készségét harmadik fél, vagy nyilvánosság felé indokolatlanul vitatni, sérteni vagy veszélyeztetni.

III.5.b.     Más ingatlanirodák tudatos lejáratása nem megengedett. Ebbe bele kell érteni más ingatlanirodák, azok vezetőinek vagy képviselőinek, tevékenységüknek, szolgáltatásaiknak befeketítését vagy annak sugalmazását.

III.5.c.     Nem tisztességes alaptalanul híresztelni más ingatlaniroda tönkremenetelét, bezárását, csődjét vagy felszámolását, fizetésképtelenségét, ezek bekövetkeztének veszélyét, valamint szolgáltatásaik alkalmatlanságát vagy veszélyeztető voltát.

III.6.a.     A társirodák üzleti magatartására és eredményeire vonatkozó információk szerzésében nem lehet az üzleti titkokat megsérteni.

III.6.b.     Nem tisztességes a becsületes versengést rossz hírek keltésével, jogtalan előnyök szerzésével és kiaknázásával megrontani.

III.7.a.     Tisztességtelen más irodák munkatársainak erkölcstelen, vagy kampányszerű direkt megkeresése munkalehetőség kialakítása céljából.

III.7.b.     Tisztességtelen az, ha az értékesítők toborzása végett más ingatlanos vállalkozást rossz színben tüntetnek fel.

III.7.c.     Tisztességtelen a munkavállalót munkaszerződése megszegésére bírni és kölcsönösen ebből adódó hátrányokat átvállalni, valamint olyan ígéreteket kilátásba helyezni, amelyek a szokásos munkaerő-piaci feltételektől jelentősen eltérnek.

III.7.d.     A munkaerő átcsábítás súlyosan elítélhető esete az, ha annak célja a másik ingatlaniroda titkainak, például ügyfeleinek megismerése vagy átcsábítása.

III.8.     Ingatlanirodák ellen bojkottot szervezni, azok munkáját, szolgáltatásait, forgalmazását megakadályozni vagy ilyenben részt venni nem megengedett.

III.8.a.     A kizárólagos értékesítési, keresési megbízásokon túlmenően nem lehet a társirodákkal, más üzleti partnerekkel fennálló kapcsolatok közvetlen megszakítására másokat bíztatni annak ígéretével, hogy a partner helyébe fogunk lépni.

III.9.a.     Tilos a szolgáltatással kapcsolatban a megbízókat megtéveszteni, hiányos tájékoztatást adni. A tartalmában túlzó vagy alaptalan reklám megtévesztésnek minősül.

III.9.b.     A reklámban, szolgáltatásban előnyökre hivatkozni nem megengedett, ha annak nincs valós alapja.

III.9.c.     Nem megengedhető olyan szolgáltatás hirdetése, aminek teljesítésére az ingatlaniroda közvetlenül vagy közvetetten nem képes.

III.9.d.     Az üzleti partnerek, megrendelők számára fontos információkat nem szabad elhallgatni, a megbízott a szolgáltatásait illetően tájékoztatási kötelezettséggel tartozik. Különösen fontos az árakról, áralkalmazási és fizetési feltételekről szóló tájékoztatás, amelynek teljes körűnek kell lennie.

III.9.e.     Az értékesítési ajánlatokban csak valós ingatlanokat szabad szerepeltetni, annak aktualizálásáról folyamatosan gondoskodni kell.

III.9.f.     Az ingatlanok árát mindig az adott piaci helyzetnek megfelelően, gondoskörültekintés és összehasonlító adatok felhasználásával kell kialakítani. Etikátlan és nem megengedett az ingatlanok azon célból való felülárazása, hogy a megbízótól az adott iroda megbízást vagy kizárólagos szerződést kapjon. Etikátlan és nem megengedett az ingatlan – megbízó szándékával ellentétes – alulárazása is.

III.9.g.     Megtévesztésnek minősül, ha különösen kedvező, alkalmi vásárlási lehetőség hamis látszatát keltik, az alkalmi árengedmények mértékében pedig nem a valóságosan érvényesített árhoz mért csökkenést mutatják ki, illetve az alkalmi lehetőségre, annak előnyére hivatkozással alaptalanul sürgetik a szerződéskötést.

III.9.h.     Súlyos etikai vétségnek minősül közös értékesítési ügylet esetén, amikor a közös megtekintés után a partner közvetítő, vagy érdekeltségi körébe tartozó bármely más személy a közösen megtekintett ingatlanra megbízási szerződést kísérel megszerezni, vagy információszerzés céljából saját magát vásárlójelöltként tünteti fel, és / vagy harmadik személyt küld oda ugyanezen célból. Súlyos etikai vétségnek minősül az is, ha közösen bonyolított ügylet során az eladó képviselője a másik ingatlanközvetítő vevőjének direkt ajánlatot tesz.

III.10.a.     Erőfölénynek minősül az a kialakult helyzet, amely a megállapodástól eltérő feltételeket aknáz ki, azt önhatalmúlag érvényesíti, melynek során a megbízó vagy partner nem választhat más megoldást.

III.10.b.     Erőfölénnyel való visszaélés az olyan jogilag nem érvényesíthető ígéret elfogadtatása (például szóbeliség), amely a gyengébb fél javára nem jelent kielégítő vagy érvényesíthető biztosítékot.

III.10.c.     Erőfölénnyel visszaél az, aki szerződés nélküli teljesítést vár el, illetve a szerződéskötést megtagadja, noha megbízója vagy partnere elfogadja a feltételeket.

III.10.d.     Erőfölénnyel való visszaélés a szokásosnál vagy ésszerűnél hosszabb ajánlati (teljesítési) kötöttség elvárása, az egyoldalú árbefagyasztási záradék követelése hosszú távú megoldásoknál, a kedvezőtlenül ható jogszabályi változásokkal előidézett érdekromlás figyelmen kívül hagyása.

III.10.e.     Az erőfölény tisztességtelen érvényesítését jelenti a teljesítést megelőző ellenérték megkövetelése a teljesítésre vonatkozó garanciák, vagy egyéb biztosítékok kiadásának megtagadása, továbbá a szerződéses teljesítésre járó felelősségvállalás indokolatlan vagy egyoldalú korlátozása.

III.10.f.     Nem fogadható el a jogos igények mellőzése, illetve az előnytelen megállapodások és helyzetek tűrésére vonatkozó nyomásgyakorlás. Erőfölény alkalmazása az is, ha valaki korlátozza a szerződő társa jogát bírósági vagy más jogorvoslat alkalmazására.

III.10.g.     Erőfölény alkalmazásának tekinthető, ha valaki hatósági, önkormányzati vagy más közhatalmi befolyását arra használja fel, hogy a megbízót érdekei elleni szerződésre késztesse.

III.11.a.     A vevőkkel, eladókkal, mint ügyfelekkel tisztességtelen, ha olyan általános vagy nem kétoldalúan kialakított szerződési feltételek kerülnek alkalmazásra, amelyek az ingatlanközvetítő (forgalmazó) egyoldalú érdekeit képviselik.

III.11.b.     Elfogadhatatlan a szerződés értelmezésének egyoldalú kikötése, az egyoldalú módosítási jog fenntartása, a szerződés szerinti teljesítés megállapításának a megbízottra történő bízása és a megbízó jogainak korlátozása, ha szerződésszegés áll elő, kivéve azon szerződésszegések esetét, mely a megbízási díj mértékének korlátozására, vagy annak meg nem fizetésére irányul (pl. ingatlanközvetítő kikerülése).

III.11.c.     Nem tisztességes a megbízót arra kötelezni, hogy szerződését – így kivált fizetési kötelezettségeit – teljesítse, ha a megbízott nem teljesít és a megbízó nem szegte meg szerződéses kötelezettségeit.

III.11.d.     Nem megengedhető, hogy a megbízót mellékkötelezettségek nem teljesítése esetén fizetésre kötelezzék, amely esetben a mellékkötelezettség nem teljesítése (mint például adatszolgáltatás), elmulasztása a fizetés ellenére is a jogai elvesztését vonja maga után.

III.11.e.     Nem megengedhető, hogy a megbízott a szerződéstől elálljon, ha ezt a lehetőséget a megbízott számára a szerződés nem biztosítja – kivéve, ha a megbízó magatartása a szerződésszerű teljesítést lehetetlenné teszi.

III.12.a.     Az alkalmazottakat az emberi méltóságának és személyiségi jogainak tiszteletben tartásával kell foglalkoztatni.

III.12.b.     Az alkalmazottak javadalmazásának méltányosnak és igazságosnak kell lennie.

III.12.c.     Az alkalmazottak megkülönböztetése csak a tevékenységgel összefüggő feltételek (gyakorlat, képzettség, teljesítés stb.) megléte, teljesítése alapján fogadható el.

III.12.d.     A hatóságok és egyben az ügyfelek félrevezetésének minősül, ha az irodák, székhelyek, tevékenységi körök, tulajdonosok személyének, cégneveinek gyakori változtatásával követhetetlen állapotok alakulnak ki, a megbízott irodák utolérhetetlenné vagy követhetetlenné igyekszenek válni.

III.13.a.     Különösen kockázatos, veszélyes és elítélendő, ha a szükséges külön engedélyek és jogosítványok megléte nélkül kerül sor teljesítésekre vagy szolgáltatásokra.

III.13.b.     Elfogadhatatlannak minősül, ha egyes engedélyhez kötött tevékenységet, – különösen az ügyvédi, adótanácsadói, könyvvizsgálói, pénzintézeti stb. munkát, szolgáltatást – gyakorta tanácsadás vagy más engedélyhez nem kötött vállalkozás keretében végeznek. Ez a jogszabályt megkerülő magatartás elfogadhatatlan. Az ingatlaniroda akkor működik jogszerűen, ha a tevékenység végzéséhez legalább egy embernek van engedélye. A társasházkezelő, az ingatlankezelő, az ingatlanközvetítő, valamint az ingatlanvagyon-értékelő és –közvetítő szolgáltatói tevékenység üzletszerűen történő végzésének feltételeiről és a nyilvántartásba vétel részletes szabályairól a 23/2013. (VI. 28.) NGM rendelet rendelkezik.

III.13.c.     Bármilyen szolgáltatás értékesítése számlaadási kötelezettséggel jár. Ennek elmulasztása nem csak bűncselekmény, hanem etikátlan is más adófizető irodákkal szemben, tekintettel arra, hogy jogtalan versenyelőnyt biztosít.

IV.1.     A közhatalmi szolgálatot ellátó vagy arra hatást gyakorló személyek korrumpálása nem megengedett.

IV.1.a.     A hatósági eljárások korrupcióval történő befolyásolása, megkörnyékezése, jogellenes magatartásra történő biztatása vagy erre irányuló érdekeltségnek a kilátásba helyezése vagy érvényesítése nem megengedett.

IV.1.b.     Az ingatlanirodák munkájuk kedvezőbb elbírálása, ügyeik gyorsabb intézése vagy esetleg elfektetése céljából nem tehetnek ajánlatokat, és nem kínálhatnak juttatásokat a közalkalmazottaknak vagy köztisztviselőknek.

IV.1.c.     A megvesztegetési ügyeknek nem csak a ténye, de a híre is igen ártalmas az ingatlanirodákra, magára az ingatlanszakmára, így indokolt a korrupciógyanús ügyek tisztázása.

IV.1.d.     A hatóságok képviselőivel az alkudozásoknak nem lehet olyan egyezségjellege, amely az eljáró tisztségviselők személyi előnyeihez vagy érdekeltségeihez vezet, még ha az közvetített úton érvényesülne is.

IV1.e.     Hatóságokkal kapcsolatban a kölcsönösen előnyös megállapodásokat különös gonddal kell értelmezni annak érdekében, hogy a korrupció gyanúját elkerüljék.

IV.2.     A szakmai és területi érdekképviseleti szervezetben betöltött tisztségek közvetlenül nem szolgálhatják üzleti előnyök szerzését.

IV.2.a.     Nem elfogadható a kényszerintézkedések előtt vagy alatt a vagyon, a tartozások fedezetét szolgáló javak és források kivonása, esetleg más vállalkozásba való átmentése és ezzel a hitelező ellehetetlenítése.

IV.2.b.     Nem fogadható el ugyanakkor az ingatlaniroda megszorult helyzetének a társirodák részéről történő kihasználása, a szokásos üzleti kapcsolatok előkészítés nélküli felmondása, a kialakult és rögzített feltételek jelentős szigorítása és minden más olyan akció, amely a bajban lévő vállalkozás helyzetét tovább nehezíti.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]